|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 9 találat | lapozás: 1-9 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Micula, Viorel 2002. november 7.A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2003. március 29.Nagyváradon a tanács jóváhagyta az egykori nyári színház elcserélését a Transilvania General Import-Export cég által felajánlott területtel. Hajdu Géza színművész, a Szigligeti Társulat közismert tagja szomorúnak tartja ezt a határozatot. A kilencvenes évek óta négy javaslatot nyújtottak be a városvezetéshez e terület hasznosítására, de javaslataikat leseperték az asztalról. Javaslataik szerint különböző cégek felújították volna a nyári színházat. Hajdu szerint tudatosan hagyták, hogy a nyári színház tönkremenjen, mert a Micula testvérek már 1992 óta próbálkoztak a nyári színház megszerzésével. A nyári színházat annak idején, az ötvenes években, Molnár János színigazgató idejében társadalmi munkával építették a váradiak. A nyári színház soha nem volt a románok ügye. Éppen ezért Eugen Tugulea igazgató kitalálta, hogy a váradi egy prózai színház, leépítették a zenekart, a kórust, a tánckart. Innentől kezdve nem volt mit játszani a nyári színházban. Hajdu kifejtette: a nyári színházért harcoltak, amit az RMDSZ vezetői nem értettek meg, mert nem volt érzelmi kötődésük hozzá. /Péter I. Zoltán: Jobban szeretjük a pénzt, mint a kultúrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./2004. október 5.Folyik a harc az élelmiszer-ipari mágnás Micula fivérek és a Bihar megyét irányító PD–RMDSZ–PSD koalíció vezetői között. Az ország harmadik legnagyobb vagyonával rendelkező Micula ikerpár három helyi napilappal, egy rádióval és egy tévécsatornával rendelkezik. Először Kis Sándor, a megyei önkormányzat akkori alelnöke, jelenlegi elnöke ellen indítottak hadjáratot, folyamatosan cikkezve annak állítólagos illegális üzleteiről. A prefektúra, a megyei, valamint a helyi önkormányzat teljes vezérkara szeptemberben nyílt levelet intézett Ioan és Viorel Miculához. Az aláírók, köztük Kis Sándor és Bíró Rozália alpolgármester, felszólították Miculáékat, hagyjanak fel a sajtón keresztül történő zsarolással. Az önkormányzat saját újság kiadását tervezi. /Pengő Zoltán: Ki az úr Bihar megyében? = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./2006. április 27.Szemérmes, vitakerülő, lojális az erdélyi magyar sajtó, mondja egy médiaszakértő hírügynökségi interjújában. A szakmában beszédtémává lett kijelentésről maguk az érintettek, erdélyi magyar főszerkesztők mondanak véleményt az Erdélyi Riport által rendezett ankéton. Néhány napja az MTI-nek adott interjújában Gáspárik Attila, a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke többek között úgy fogalmazott, hogy miközben „a román média sokszor illetéktelenül beavatkozik a politikai folyamatokba, a romániai magyar sajtó éppen ellenkezőleg, nem elég bátor, pedig lehetősége lenne, hogy kedvezően hasson a közéletre”. Gáspárik szerint a romániai magyar sajtó legfőbb erénye, hogy egyáltalán létezik, azonban túlságosan szemérmes. Ez vonatkozik mind az RMDSZ-hű, mind az annak politikájával szemben álló lapokra. Gáspárik szerint a „lojalitás” ma érvényesülő formája nem tesz jót a közéletnek. „Hiányolom a romániai magyar sajtó egészséges kritikai szellemét” „Nem jó az állandó bólogatás” – vélte. Szerinte „a romániai magyar sajtó sem esett át a rendszerváltás utáni megtisztuláson” „Ha ez a sajtó pluralizálódott volna, a romániai magyar közélet is pluralistább lenne” – fogalmazott Gáspárik. A témával kapcsolatban főszerkesztők fejtették ki véleményüket. Makkai János főszerkesztő, Népújság: Gáspárik tájékozatlan az írott sajtó ügyeiben, ezért megállapításaival félrevezeti az olvasót. A Népújság olvasó táborhoz hű, ez a közszolgálatiság alfája és ómegája. A Népújság rendszeresen foglalkozik a közvéleményt érdeklő állapotokkal, a fűtésszámláktól az egészségügyig. Naponta teszik le a garast” vezércikkben a közvéleményt foglalkoztató fontos kérdésekben. Az erdélyi megyei laphálózat sokszínű. „Mi igazi piaci versenyben élünk, s nem jól védett és fizetett kuckókból tesszük” – vallja Makkai. A megyei lapok a maguk erejével teremtik meg talpon maradásuk anyagi és egyéb feltételeit. A különböző tulajdonosi formákban működő lapoknál a tulajdonosi kör választja a vezetőket. Az pedig, hogy a magántulajdonban lévő lapok egyes vezetői szúrják G. A. szemét, kizárólag a szóban forgók magánügye. Ami a „bebetonozást”, mint a romániai magyar közéletet jellemző állítólagos mozdulatlanságot illeti, van benne valami. G. A. mindjárt a választott és a kinevezett státusban lévő „bebetonozottak” párttársai körében léphetne fel kezdeményezően, mert egyes figurákat tartja az érdekszférák szövevénye. Makkai szerint „értékén” kezelik az RMDSZ-t, de a magyarság más szervezeteit is. Mellesleg az RMDSZ-szel szembeni kritikátlanságban elkényelmesedhet a szervezet. Ágoston Hugó főszerkesztő, Új Magyar Szó: Gáspárik szövegében a fogalmazás általános. Gáspárik cikkében egyes „vádak” (a sajtó „nem elég bátor, pedig lehetne” stb.) olyan vélemények, amelyek éppúgy bizonyíthatók, mint az ellenkezőjük. A legnagyobb bátorság a tények tisztelete. A megmondások és kibeszélések túlfűtött, nyugtalan hangulatában ez nem divat. Az Új Magyar Szó napilap igyekszik hűnek lenni önmagához. Az érdemi vitákat támogatja. A sajtónak csak a szakmaiatlanságtól kell megtisztulnia. A sajtónak nem feladata „jóindulattal körbejárni az RMDSZ döntéseit”. De nem is lehet megakadályozni ebben, hiszen sajtószabadság van. A látszatkritika opportunistább magatartás, mint az egyszerű tárgyilagosságra törekvés, vagy például a liberális irónia. A „bebetonozás” nem jellemző a romániai magyar közéletre, legfeljebb egyesek úgy érzik. Balló Áron főszerkesztő, Szabadság: Gáspárik Attila nem először fogalmaz túlzottan általánosító módon. A romániai magyar sajtó valóban lehetne bátrabb, a jelenleginél. A Szabadságban megannyi politikai irányzat megszólalt és megszólal. A Szabadság 1995 óta a véleménynyilvánító műfajokat tudatosan külön rovatban tálalja. A Szabadságnál a szerkesztőség minden évben tisztújítást rendez a teljes öttagú vezetőség esetében. Benedek Ildikó felelős szerkesztő, Szatmári Magyar Hírlap: Az olvasóhoz való hűséget tartják szem előtt. Közérdekű témában szükségszerű a vitaindítás, ha azt szakmai szempontok szerint lehet irányítani. Nem célravezető a hergelés. A jóindulatú, de éber körbejárás nem jelent sem veszélyt, sem hajbókolást. Valóban hiányzik a romániai magyar sajtóból az egészséges kritikai szellem, nem jó az állandó bólogatás. Dénes László főszerkesztő, Reggeli Újság: kétli, hogy G. A. teljes mélységében ismeri a romániai magyar sajtót. Dénes szerint a sajtó egy része elég bátor, egy része meg nem eléggé. Gerjesztenének érdemi vitákat, de nem elég fogékony a honi magyar értelmiség. A sajtó tisztulásának belülről kell jönnie. Talán arra célozhatott Gáspárik, hogy ha idejében megszabadult volna a sajtó a régi bértollnokoktól, akkor azoknak nem lett volna idejük kinevelni az utánpótlást, vagyis azt a fiatal bértollnokat. A vita kapcsán az Erdélyi Riport Gáspárik Attilát, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét is megkereste. Gáspárik elmondta, maga is megjárta, hogy felsőbb érdekek miatt, kivágták az egyik lapból a kommentárját. Megkérdezte: a múlt feldolgozása címén miért elégedtek meg Hajdú Győző egyedüli bűnösségével? Miért lehet pályázat nélkül közpénzeket elkölteni? Miért győzködik egyes egyháziak szószékről a híveket politikailag? Hová lett Réman Domokos? Gáspárik szerint amíg nem tudják, hogy a lapok hány példányban jelennek meg, nem ismerik a fenntartási forrásokat, úgy érzi, hogy a „tollat sok esetben más vezeti”. Például Hargita megyében a lap tulajdonosa a megyei önkormányzat, kétségbe vonható sok esetben a szókimondás. Van egy másik magyar lap, amelyet a Micula testvérek tartanak fenn. Az ő kötődésük bizonyos román pártokhoz evidens. Valóban üzleti alapon tartanak fenn egy újságot? A nagybányai önkormányzat egy vagon pénzt fizetett ki, különösen választási évben, egy magyar újságnak. Az újság nem is a városban jelenik meg. /Lapszemlesütve? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 27./2006. április 27.A Nagyváradon szerkesztett Erdélyi Riport hetilap április 27-én megjelent száma Lapszemlesütve? címmel egy ankétot közöl, amelyben erdélyi magyar főszerkesztők mondanak véleményt a romániai magyar sajtóról és a jelenlegi médiaállapotokról. Gáspárik Attila, a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke az MTI-nek adott interjújában hetet-havat összehordott arról a médiáról, amelyet – mint erre a válaszadó gyakorló szerkesztők közül többen is felhívják a figyelmet – jószerével nem is ismer. A megyei napilapok és a vidéki audiovizuális műhelyek nem tartoznak a látókörébe. Gáspárik a Reggeli Újság napilapot nem ismeri, olvasni nem olvasta soha. Ha ugyanis ismerné akkor nem állítaná, hogy a lapot a Micula testvérek tartják fent, kötődésük bizonyos román pártokhoz evidens. Vajon mely román pártokhoz kötődnek nevezett testvérek? – kérdezte Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. A szóba jöhető pártok is mind egymásra mutogatnak. /Dénes László: Nem tudja, miről beszél. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 27./2008. december 19.Nem érintik a nagyváradi Micula testvérek által birtokolt National Media sajtótröszt magyar kiadványát, a Reggeli Újság Bihar megyei napilapot a trösztön belüli leépítések – szögezte le Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. Cáfolta azt a híresztelést, miszerint az ásványvíz- és üdítőital-palackozó cégcsoportjáról ismert üzletember-testvérpár bezárni készülne a magyar lapot. /Nem szűnik meg Miculáék magyar lapja. Cáfolja a Reggeli Újság főszerkesztője a leépítési szándékokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2009. március 9.Dénes László, az ötödik születésnapját ünneplő Reggeli Újság főszerkesztője a vele készült beszélgetésben kifejtette, büszkék arra, hogy még léteznek. A pozícióit féltő konkurencia már akkor eltemetett lapjukat, amikor még meg sem született. Többé-kevésbé tartani tudták a színvonalat. Példányszámuk folyamatos, többnyire szerény emelkedést mutat, a lap egyszerre olvasmányos, értékorientált és hagyományőrző. Annak idején megrökönyödést keltett, hogy román üzletemberek – a Micula testvérek – alapítanak magyar lapot Nagyváradon. A városban akkor a régi pártlapból Bihari Naplóvá alakult és külföldi médiamágnásoknak eladott, elbulvárosított lap jelent meg. Miculáék soha nem ártották bele magukat a munkájába, szögezte le Dénes László, csak akkor szóltak, amikor valakik (általában politikusok) panaszkodtak a lapra, de ekkor is csak azért szóltak, hogy Dénes László tudja, honnan fúj a szél. Főszerkesztőként nem a tulajdonosokkal tartja a kapcsolatot, hanem a kiadóvezetővel, aki tárgyilagosságot és szakmai pontosságot vár el. Médiaszabadság van, de még inkább szabadosság. Ma már minden szemét nyilvánosságot kaphat, ha nem az igényesebb lapokban, akkor az elektronikus médiában, főleg az interneten. /Rostás Szabolcs: Médiaszabadosság és világkuka. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./2014. október 23.Nincs elegendő pénz a Partiumi Magyar HírlapraA bejelentésekkel ellentétben mégsem indul egyelőre új magyar napilap a Partiumban – tudtuk meg a négy megyét lefedni hivatott újságot tervező szatmárnémeti vállalkozótól, Dumitru Păcurarutól. A médiaberkekben jártasnak számító befektető – aki egyébként Szatmár megye legnagyobb példányszámú román nyelvű napilapjának, az Informaţia Zileinek a tulajdonosa – szerint nem jött össze a lap beindításához szükséges kezdőtőke, ezért tett le ötletéről. Amint arról beszámoltunk, Păcuraru a tervezett magyar napilap, a Partiumi Magyar Hírlap indításáról az általa vezetett, augusztus elsejétől megszűnt Szatmári Magyar Hírlap utolsó lapszámában írt, kilátásba helyezve, hogy „hamarosan” kézhez vehetik az olvasók az új magyar nyelvű újságot. A termék azonban azóta sem jelent meg a médiapiacon. A szatmári befektető lapunk érdeklődésére elmondta: ennek oka az, hogy nem jött össze a szükséges kezdőtőke. Păcuraru, mint megtudtuk, úgy számolt, hogy 300 ezer eurónak kellett volna összegyűlnie attól a négy cégtől, melyekkel közösen akarta indítani a lapot, azonban ennek csak töredékét adták össze a partnerek. Kiderült: bihari cégek is képben voltak, kérdésünkre azonban a befektető elmondta: a Nagyváradon szerkesztett Reggeli Újság tulajdonosai, a Micula testvérek nem szerepeltek a potenciális partnerek között. „Úgy terveztem, hogy ha mindenki befizet körülbelül 50 ezer eurót, akkor meglesz a szükséges kezdőtőke, de többen azt hitték, hogy egy-kétezer eurós hozzájárulásból el lehet indítani egy igényes napilapot, így végül nem jött össze elegendő pénz” – fejtette ki Dumitru Păcuraru, akitől megtudtuk, Kelemen Hunort is megkereste az ügyben, az RMDSZ elnöke azonban nem volt hajlandó anyagilag támogatni elképzelését. A Partiumi Magyar Hírlapot Szatmár, Bihar, Szilágy és Máramaros megyében szerették volna terjeszteni, és a kezdeményező számításai szerint az újság megélt volna a piacon, ha Szatmár megyében 4 ezer, a másik háromban ezer-ezer előfizetővel sikerül leszerződniük. Hozzátette, továbbra is nyitott az újságalapításra, a megszüntetett Szatmári Magyar Hírlap szerkesztősége a felszereléssel rendelkezésre áll, és ha komoly partnerek jelentkeznek, hajlandó belevágni a regionális lap indításába. A Szatmári Magyar Hírlapot 2005-ben alapították, miután az addigi egyedüli magyar megyei lapot, a Szatmári Friss Újságot megvásárolta egy osztrák médiatröszt, az Informmedia Kft. A Friss Újság időközben ismét helyi kézbe került, Baranyai Zoltán szatmári vállalkozó vásárolta meg. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2015. április 24.Borravalóadó: kérdések az alkalmazásrólAz már biztos, hogy a taxisoknak át kell alakítaniuk óráikat, hogy nyugtát tudjanak adni a borravalóról is. Minderről Eugen Teodorovici pénzügyminiszter beszélt, miután a kormány – amint arról beszámoltunk – szerdán elfogadta a borravaló megadóztatását célzó sürgősségi kormányrendeletet, amely amint megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hatályba is lép. A tárcavezetőt újságírók faggatták arról, hogy mi lesz például a taxisokkal, a pizzafutárokkal, akik már kész nyugtával érkeznek vagy éppen más futárokkal. Hírügynökségi beszámoló szerint a miniszter előbb azt mondta, hogy a taxisok tudnak pénztárszalagot adni a borravalóról, hiszen ott az órájuk, majd miután a sajtósok felvilágosították, hogy az csak a megtett táv és a kilométerár függvényében tud számolni, leszögezte, lehet módosítani rajta. A futárok kapcsán viszont nem is adott választ. Ugyanakkor időközben kiderült, hogy a Ponta-kabinet nem a pénzügyminisztérium honlapján közzétett formában fogadta el a nyugtát nem adó kereskedelmi egységekre kiróható bírságokról és büntetésekről szóló sürgősségi kormányrendeletet. Amennyiben az Országos Adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy kereskedelmi egységben 3 százalékig terjedő különbséget észlelnek a pénztárgépbe bevezetett és a valós összeg között, ám az nem haladja meg a 300 lejt, akkor csak figyelmeztetésben részesítik a tulajdonost. A 3 százalékot meghaladó, ám 300 lejesnél kisebb összeg esetében 2000-5000 lejes bírságot rónak ki. Ha a 300 és 1000 lej közötti plusz összeg is 3 százalék alatt marad, akkor 10-15 ezer lejes bírságra kell számítani, de ha ez az összeg több mint 3 százalékkal nagyobb különbséget jelent a bevezetett és a valós pénzek között, akkor a 15-20 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor az ellenőrök elrendelik a cég tevékenységének 30 napra történő felfüggesztését. Amennyiben az összeg nagyobb ugyan, mint 1000 lej, de 3 százalék alatt marad, 20-25 ezer lej a bírság, 3 százalék felett viszont a 20-30 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor pecsét kerül az egység ajtajára. Eugen Teodorovici ugyanakkor bejelentette, hogy amennyiben egy egység kifizeti a bírságot, illetve annak tízszeresét külön is lepengeti, akkor a kifizetési bizonylat felmutatása után 24 órával újra kinyithat. Mint ismeretes, a küszöbértékek meghatározása azt követően vált szükségessé, hogy az elmúlt időszakban az adóellenőrök számtalan kereskedelmi egységet bezártak, függetlenül attól, hogy mekkora különbséget észleltek a regisztrált és a valós pénzösszeg között. A kormányrendelet egyúttal azt is rögzíti, hogy 1000-1500 lejes bírsággal sújtható az a munkavállaló, aki az ellenőrök kérésére nem mutatja meg, mennyi pénz van nála. Azt egyébként, hogy mekkora összeggel ment dolgozni, minden munkakezdés előtt feljegyzik, hogy az ellenőrzések során össze tudják vetni ezt az esetlegesen náluk található,a pénztárgépbe be nem vezetett összegekkel. Adós készített klipet az ANAF-nak „Románia a te adóiddal működik” – ez a szlogenje az Országos Adóhatóság (ANAF) reklámklipjében, amelyben az emberek örülnek annak, hogy mi minden történt adólejeikből. A kisfilm elkészítése és szórási költségei megközelítik a 2 millió eurót. Ironikus viszont az egészben, hogy az ANAF többek között egy olyan céggel készítette el a klipet a Digi24 hírtelevízió szerint, amely hatalmas összegekkel tartozik az államkasszának. A Media Center reklámügynökségről van szó, amelynek a szerződés értelmében 220 ezer eurót fizetett ki az adóhatóság. A vállalkozás viszont több olyan cég birtokában áll, amelyeknek történelmi adósságaik vannak a büdzsé felé: többek között a Transilvania General Import-Export Rt.-t is megtaláljuk a részvényesek között, amely az ország hetedik legnagyobb adósa – 350 millió euróval tartozik az államnak; s ott van a nagyváradi Ioan és Viorel Micula tulajdonában levő European Drinks Rt. is, amely 30 millió eurós elmaradásával a 10. legnagyobb adós. Bálint Eszter Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-9
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
